Szombaton jön az Albertba a Debrecen, remek idénykezdés! Ennél jobb szezonnyitóról nem is álmodhattunk volna! Már a gondolatára is felpezsdül a hosszú téli szünet alatt kis híján megalvadt vérem!

Már csak egy nap... Addig is  felidézem a kedvenc Debrecen elleni meccsem, amelyről remélem a mai csapat példát vesz, és tudja mi a dolga: szombat este ledarálva, befűszerezve bélbe töltve küldeni vissza őket keletre!

Amióta az eszemet tudom a Ferencvárosnak szurkolok. Amikor fociztunk a suliban soha nem akartam Totti vagy Ronaldo lenni, mint a legtöbb gyerek, én sokkal inkább szerettem volna Lipcsei, Gera vagy éppen Balog Zoli lenni. Nem véletlenül ők is részei a képzeletbeli csapatom legjobbjainak. Korábban is néztem Fradi meccseket, de emlékeim úgy 1999-től indulnak, bár sok dolgot elfelejtettem, de most böngészve a régmúltat, sok minden eszembe jutott! Igyekeztem új neveket bedobni a kalapba, de a többiek már ellőtték a "nagy neveket", azért lesz 1-2 meglepetés.

Egy újabb "best of" Fradi következik. A negyedik a sorban. Ez az összeállítás is, természetesen, teljesen szubjektív, és ráadásul néhány nehezítést is beiktattam magamnak, hogy az enyém ne hasonlítson a kollégák csapataira.

Megkeresem a DeLorean kulcsait, beülünk, felgyorsítsunk 88 mérföld per órás sebességre és irány a múlt!

Íme a héten kezdett sorozatunk harmadik fejezete. Stábunk tagjai az általuk (már) látott és megszeretett Ferencvárosból, a megkedvelt játékosokból állítják össze csapatuk - "az én Fradim". Én kicsit hátrébb lapozok a ferencvárosi történelem könyvben. A 30 felettiek figyelmére különösképp számítok.

Ha korszakokat mondok biztos többen ismerősen csettintenek. A gerinc: Novák első bajnokcsapata; Nyilasi edzői csúcsa; a BL időszak; valamint az új évezred új kedvencei.

Képtelen vagyok 11 játékosra szorítkozni, megnevezem a teljes keretet.

Az én Fradim: 1981 - 2011. Tartsatok velem!

Eddamuvekfan ötlete nyomán sétálunk tovább az ösvényen, ma jön az én csapatom.

Az 1999-2000-es bajnokság óta követem figyelemmel a dolgokat, kölyök fejjel még naplót is vezettem kivágott képekkel, újságcikkekkel a - mint kiderült - örök szerelmemmé váló csapatról. Minden jelentéktelen(nek vélt) eseményt archiváltam, úgyhogy szerencsére nem csak a memóriámban kell turkálnom (bajban is lennék, ha így lenne).

Hogy ne mindenkitől ugyanazokat a neveket láthassátok, kicsit megvariálom a dolgot, jöjjenek kölyökkorom idoljai, íme az én Fradim 1999-2004 között.

Még több mint egy hónap a bajnoki kezdésig, a hátralévő időben engedelmetekkel néhány régebbi meccsélmény felelevenítésvel untatlak szórakoztatlak benneteket. A mai bejegyzésben közel tíz évet ugrunk vissza az időben. Csak egy évtized, de olyan mára már szinte elfeledett dolgokat fogunk feleleveníteni mint a rájátszásos bajnokság, a Dunaferr, az akasztói stadion vagy a Trabant.

Mindig csodás tavaszban reménykedünk. Mert szebbnél szebbek jutnak eszünkbe. Nagy menetelések, "tavaszi hadjáratok", bajnoki érmek és kupasikerek ünneplése. Most is várjuk már, nagyon - a 9. helyről.
Helyezésünk kicsit csalóka: ez bizony nem a stabil középmezőny. Mindössze 4 pont az előnyünk a kiesőhelytől.
Erről nem a legszebb tavaszok jutnak eszembe... Két évvel ezelőtt hasonló cipőben jártunk. Akkor is fenyegetett ennek réme, akkor is sanyarú volt alulról felfelé nézni a tabellára. Pedig a másodosztályból ősi erővel robbantunk be.
Megyeri, Doherty, Lipcsei, Elding, Ferenczi és a többiek.

Amikor még minden kissrác focizott az oviban és a suliban. Amikor még csak a jól informáltak hallottak számítógépről. Abban az időben a magyar televízió hétfőn szünnapot tartott - felénk ilyenkor a csehszlovák-kettő hatórai magyar nyelvű hírei voltak az aktuális lehetőségek a fekete-fehér, nem túl nagy képernyős, de igen nehéz "szobadíszén". A lurkók így egymást vagy a bőrgolyót kergették. Mi is. Rúgtuk már az oviban: mindenki szaladt a labda után, olykor kapu sem volt. Iskolai órák közti szünetek 5-10 perce is elég volt rá. Az utcán földkupacok helyettesítették a kapufát és tyúklépésekkel mértük ki közöttük a távot, hogy egyforma legyen a két "kapu". És mindenkinek volt példaképe - de csakis hazai focisták. Hisz akkoriban teltház előtt és jól játszott a válogatott - a vébékre is rendre kiért. De a Nemzeti Bajnokság első osztályú mérkőzésein is tízezrek álltak a lelátókon. Nem, nem a 60-as években járunk.
Az én sztárom Ő volt.

1970. szeptember 15-én a Ferencváros a Liverpoollal játszott Angliában nemzetközi kupameccset. Pont ezen a napon töltötte be 29. életévét Albert Flórián, akit akkorra már aranylabdás labdarúgóként világszerte elismertek és tiszteltek. A figyelmes házigazdák pedig nem feledkeztek el erről a jeles alkalomról, és születésnapja alkalmából tortával kedveskedtek a Császárnak.

Kettősrangadó az Üllői úton. Majd száz évvel ezelőtt. Ilyen volt a plakát!

Végre, végre újraindul a bajnokság, pörögnek a csapatok, mindenki 110 fokon égve várja, hogy újra tétmeccsen rúgjon labdába. Leszámítva, akik már fociztak Európában. Jó időre lehet számítani a bajnokikon, tűző nap, nagy meleg, ez visszavetheti a teljesítményt, bár az első debreceni bajnokin potyogtak a gólok. Vajon mi, hogyan kezdjük a szezont? Egyelőre ezt nem tudom, de a beharangozóban felelevenítünk néhány rajtot.

Holnap a norvég Aalesund csapata ellen kell helytállni a Fradinak az Európa Liga sorozatban. Biztatásképpen most emlékezzünk meg egy régebbi „Európa Liga” menetelésről, amikor még az El, UEFA Kupa volt, ráadásul csoportkörök sem voltak, csak egyenes kiesés. Teljesen mások voltak az esélyek, a lehetőségek, a taktikák.

A félreértés elkerülése végett, nem a 933-as merseburgi vagy a 955-ös augsburgi csatavesztésről lesz szó, hanem a Ferencváros legutóbbi Európa-liga (UEFA Kupa) meneteléséről. Ha véres háború nem is, de csaták, küzdelmek és sikerek várnak ránk.

Az alábbi rovatban kedvenc klubunk 111 éves történetének gólkirályait vesszük sorba. Az alábbiakban következzen Friedmanszky Zoltán, a Ferencváros történetének hetedik gólkirálya.

Az alábbi bejegyzésünkben egy kis újdonsággal szeretnénk meglepni olvasóinkat. Ez a cikk nem csak a szurkolókhoz szól, hanem róluk is. A magyarokról mindig azt mondják kreatívak, szeretnek mulatni, hát ez a két tulajdonság az, ami az alábbi cikket is átjárja. A Ferencváros csapatát dicsőítő új rigmusok, dalok a napjainkig születnek. Most ezekből állítottunk össze egy csokorral, így Nőnap alkalmából, lányoknak – fiúknak egyaránt.

Az alábbi rovatban kedvenc klubunk 111 éves történetének gólkirályait vesszük sorba. Az alábbiakban következzen Deák Ferenc, nem a haza bölcse, hanem a Ferencváros történetének hatodik gólkirálya.

A jelenlegi nehéz körülményeket felejtsük el néhány percre és ugorjunk vissza a dicső múltba, amikor még minden más volt… Elevenítsük fel a Ferencváros 1974/1975-ös KEK menetelését.

Holtszezonbeli időhúzásunk lassan a vége felé közeledik, azért van még egy s más a tarsolyunkban. Következzen egy újabb Top 10, lássuk az utóbbi évek legszebb Fradi góljait!

Az őszi szezonunkra jellemző volt, ha csapatunk hátrányba került, képtelen volt győzelmet elérni, kivéve az első fordulóban a Paks ellen. Az alábbi bejegyzésben 10 olyan mérkőzést elevenítünk fel az elmúlt húsz évből, amelyeken hátrányból sikerült a fordítás.

Újabb összeállításunkban olyan korábbi Fradi játékosokat veszünk sorra, akiknek ittlétére a mai napig nincs épeszű magyarázat. Következzenek, akiknek leigazolásukkor legtöbbször hangzott el a "Miért?", majd távozásukkor kövek tonnái zuhantak le a drukkerek szívéről!