Folytatódik a gyatra sorozatunk a Siófok ellen... Kikaptunk, tovább "javítva" ezzel idei hazai statisztikánkat! Mindezt egy olyan meccsen, amelyiken simán nyerhettünk volna több góllal. Felforgatott csapattal álltunk ki, de ez nem lehet magyarázat a vereségre, pláne nem a Szentélyben! Nézzük ki mit érdemel ezután a remek teljesítmény után. Pontok...

Simi, ugye legalább az első félidőben Te is örömöd lelted?! Mentek, zakatoltak a srácok. Neki estünk a vendégeknek, ahogy a Ti időtökben volt szokás. Biztos elkelt volna némi buzdító szó a második félidőben, ahogyan Te szoktad tüzelni, bátorítani a társakat - kicsit felénk kerekedett a Kecsó a második etapban. Nem tudom mennyire értesz majd velem egyet, leírom én milyennek láttam a lelátóról mai társaid.

Mert hirdette ma mindenki, szurkoló és játékos egyaránt: történjen bárhogy, Te Örökké velünk...!

Komoly fejtörést okozott ennek a posztnak a felvezetése, igazából nem tudom, honnan kéne indítani. Meccs közben egy durva lehúzós íráson gondolkodtam, aztán úgy gondoltam, hogy az a csapat, amelyik egy hét alatt háromszor áll fel a padlóról, nem érdemli meg, hogy ezek után még belérúgjak. A két utolsó meccsünk siralmas játéka után ma legalább volt némi szikra a csapatban, hiába vertük a két kiesőjelöltet, a mostani döntetlenben több volt a pozitívum.

Hurráoptimizmusról ennek ellenére szó sincsen, a dicséret mellett észre kell vennünk a hibákat is, hiszen ebből lehet és kell tanulni. Szóval egy nagyon kétarcú és őrlődő poszt lett a mostani, nézzétek el ezt nekem.

Persze a sivár pontokon kívül boncolgatjuk is kicsit a történteket, hiszen nem elég, ha megmondom, hogy palacsinta, mindenki tudni szeretné, hogy mégis milyen palacsinta, na meg mindig van valaki, aki inkább azt mondja, hogy gofri.

... Zete-Fradi 2-3.

A tavalyi 4-4 után újabb kaotikus meccsen vagyunk túl ebben a párosításban. Több mint egy félidő előnyt adtunk a hazaiaknak, de a végén csattant a finn ostor, Hakola csodás góljával elhoztuk a három pontot Zalaegerszegről. Tovább után Harald pontjai.

/Kösz a képet, a_fater!/

A hazai meccsek jó ideje nem sok örömet tartogatnak számunkra. Nem sok gólt szoktunk kapni, kettőt egy meccsen csak elvétve, de nagyon ritkán találunk be. Szóval itt (volt) a Vasas és a ki-ki meccs - hatpontos, ahogy mondani szokás. Aki látta biztos egyetért velem: izzadtunk, erőlködtünk már megint. Nem volt jobb a produktum, mint a Kispest ellen.

De ezt gyorsan felejtsük is el - nyerjünk kínlódva, mint hogy kiessünk szépen játszva.

Az előző hazai meccsen sokan máshogy láttátok játékosaink teljesítményét - vessük össze megint!

Alább az osztálynapló soros fejezete.

Mi az égig érő paszuly tetején fütyörésző rézfaszú bagoly füle volt ez már megint?!

Össze-vissza forgatott csapat, nulla elképzelés, ehhez konvergáló kapuralövés és erőnlét. Hát mit akarunk így elérni? Középmezőny, mi? Red alert, csúszunk lefelé!

Na meg aztán egy ilyen meccs után (az említetteken kívül meg nem adott gól, talán még egy büntető az ellenfélnek) azt hangoztatni, hogy elvettek tőlünk 3 pontot, valószínűleg nem a legjobb húzás. Nézzük a pontokat, meg szerzőszűkében a bővebb értékelést is egy kalap alatt.

Friss értékelés; még melegében elő az ellenőrzőfüzettel. Jöjjön a pontozás egy erőtlen játékot hozó meccs után.

Némi gyomorideggel lestem végig a meccset, oly közel a kieső helyen tanyázók. Továbbra is igaz: ez bizony nem a középmezőny, ne tévesszük meg magunkat! Ez a kiesőzóna, pár pontra az utolsó helyektől. És tovább tart a hazai meccsek nyeretlenségi szériája.

Sajnos nem a bírókon múlott, Döme! Esetleges, ötlettelen és erőtlen a támadójátékunk. Ha nincs fifika, marad a fifty-fifty.

Lenyomtuk a Pécset, mint postásnéni a bélyeget. Gyakorlatilag kapuralövés és mindenféle ötletet nélkülöző játékkal rukkolt elő a Munkás, nem tudták tartalommal megtölteni Mészáros mester taktikáját. Majd' egy évet húztak ki a Mecsek-alján hazai vereség nélkül, épp ideje volt. Osztályzókönyv.

A szombati meccs heves indulatokat és sok keserűséget váltott ki belőlünk. Nem ezt vártuk, így az utolsó európai remény is elhalványodott. (Nincs mese, oda kell érni az első 3-5. helyre a bajnokságban!)

Előre bocsátom a mai mottóm: A bíró gyenge volt, egy tizi talán még járt volna és Jova tőlem csak sárgát kapott volna. DE: ha berúgjuk a helyzeteink töredékét a két meccsen, akkor nem kell izgulni a visszavágó 97. percéig.

Érdemjegyek, miután az élő után a felvételt is végig idegeskedtem.

Vitathatatlanul komoly szurkolói háttérrel rendelkezik aktuális vendéglátónk, ezt percig sem kérdőjeleztük meg. A magyar focit szerető (mert lehet kicsi és savanyú, de a miénk!) emberként értékelem azon csapatokat, akik tömegeket mozgatnak meg keserédes  bajnokságunkkal is.
És most összecsap két gárda, az egyik legnagyobb hazai néző számmal bíró fogadja a legnagyobb szurkolóbázissal (és dicsőséglistával) rendelkezőt. Fociünnepnek várták. Az lett. Legyünk akárhol a tabellán: megtöltjük a vendégszektorokat, ma felvettük végre a kesztyűt a pályán is.

Komoly előjátékok után, kellően feltüzelve értünk a mai délutánhoz. Biztatóan indult: második csapatunk a feljutási álmokat szövögető, Kiprich vezette Tatabányát fogadta és verte.

A média visszhang a szezon meccseként harangozta be; az élbolyból visszatekintők magabiztosan, híveik lenézően várták. Ment az üzenet számolatlanul, volt, amit mi sem hagytunk szó nélkül.

De mi csak téphetjük a szánkat és révedhetünk a múltba, ha a pályára lépők cserben hagynak... Nem tették. De jó visszanézni. "...ide orvosi papír nem kell, a tények magukért beszélnek" - igaz, ezt Gyöngyösön mondták.

Ugye egyetértünk? Bár lehet nem fogjuk egyformán pontozni Klein mai teljesítményét.

Mondd el a Te pontjaid, alább az enyémek.

Az utolsó előtti helyen álló Rákóczit sem tudtuk megverni hazai pályán, így ismét ott vagyunk a kiesőhely közelében. A mai teljesítményért járó egy ponttal körülbelül kitörölhetjük a s_ggünket. Fél órán át játszhattunk emberelőnyben, a bíróra egy rossz szavunk nem lehet, szóval tőlem aztán mindenki egytől-egyik eltakarodhat a csapatból. A Fradi történetének leggyengébb csapata ez, szégyen, hogy ilyen antitalentum Jovanovic-ok rohangálhatnak a pályán. Kétezer nézőt sem érdemeltek, suttyók. Miskolcon úgy elvernek majd minket, mint szódás a lovát. Elégtelen.

Hazai pályán döntetlent játszottunk az olykor keményen, de jól védekező paksiak ellen. A legmagasabb kapható osztályzat ezúttal rendhagyó módon a 9-es volt.
Elolvasom »

Hiába a kései időpont, hiába az apróbb hibák, mumust vertünk. Zsinórban ez a negyedik győzelmünk, s így értékes igazán az, amit az utóbbi időben összeszedtünk. Szárnyal a magyar Gomez, Hakola szétlőtte a Siófok kaput, pancsolunk az örömökben. Pontok.

Csodás ez a hétvége, és mindezt egy végre magához méltó teljesítményt nyújtó Ferencvárosnak köszönhetem. Azért is volt jó most pontozni, mert egyszerűen senki sem lógott ki. 6-0 ide, 6-0 oda, már 4-et visszaadtunk. Köszi, srácok! Visszaadtátok a hitemet.

Elolvasom »

VÉGRE! Hihetetlen, de igaz! Csapatunk nem kis bravúrt végrehajtva, győzelemmel távozott az otthon remek Pápa otthonából. A sikert helyén kell kezelni, de azért örülni szabad. Jövőhéten következik az Újpest elleni derby.

Elolvasom »

Csak az akarás dicsérhető, a játék viszont ismét elmaradt a várttól. Mondhatjuk, hogy már szokás szerint...

A Videoton győzelme megérdemelt, de azért az leszögezhető, hogy annyival nem voltak jobbak, mint ahogy várni lehetett. A jelenlegi Ferencváros ennyit tud.

Az igazság fáj.
Elolvasom »

Sima vereséget szenvedtünk a 100. bajnokiját ünneplő Kecskemét otthonában. Ha nincs Jova, bele se merek gondolni milyen verést kaptunk volna... Nincs mit tenni, menni kell tovább, és reménykedni. Egyszer csak elindulunk felfelé...

Elolvasom »

Bekövetkezett az, amivel számolni lehetett. Amikor még el sem kezdtük a bajnokságot, szépen letöltöttem az NB1-es adatbankot és számolgatni kezdtem. Akkor a szívemre hallgattam és azzal kalkuláltam, hogy akár őszi elsők is lehetünk. Mint tudjuk, azóta sokat változott a világ. Ennek ellenére júniusban is beírtam a győri katlanban elszenvedett vereséget, így nem ért meglepetés. Vagyis mégis. Kikaptunk, de így ki lehet. Egy pontot könnyedén érdemeltünk volna és annak ellenére, hogy sokakban még dúl a méreg, én már higgadt vagyok. Dicséret.

Véget ért egy korszak és kezdődött egy új. Szerencsére jól. Döme "új" Ferencvárosa végre megnyerte az elsőt, és talán elindulunk felfelé. Most jó volt pontozni.

Nem gondoltunk volna, hogy van lejjebb. Azonban a mai eredmény megcáfolja mindezt. Sorra döntjük meg a negatív rekordokat, a második forduló óta nem lőttünk gólt akcióból. Ma a hetedik fordulót játszottuk. Két pont, a megszerezhető huszonegyből. Ízlelgessük hát a kiesőhelyek egyikét, hiszen már csak egy apró karnyújtásnyira vagyunk tőlük. Nem érdekel semmiféle kifogás, nekem ennyi bőven elég volt. Szégyen.

Elolvasom »