Idén csalóka a játékunk, mint a tavasz. Kezdtünk egy vállalható, de jónak nem nevezhető produkcióval a Láki ellen. Utána sokan bizakodtak, hogy jó lesz ez és valóban úgy is mentünk Pécsre, amely hétvégén már egy kicsit lehetett érezni a tavasz melegségéből. Nyertünk is, a hogyant el lehet olvasni itt. A Honvéd elleni meccset már én is bizakodva vártam, kék ég, napsütés, 20 fok, sör. Aztán egy lórúgás méretű csalódás. Egy anti-bunkert játszó csapatatot megint nem tudunk bedarálni, megint az Üllőin. Szombathelyen megint jó idő fogadta a csapatokat és egy újabb kínos zakó. Felrémlett bennem, hogy a téli bundaszezon után a tavaszi zakósorozat, de amikor már megint borongós a hangulat (akár csak az időjárás március 31-én) akkor megint nyerünk. Igaz ez az egyetlen dolog aminek örülhettem, mert a mutatott játék…Legalább a három ponton nem kellett füstölögnöm, szó szerinti és átvitt értelembe sem. Elolvasom »

Nem ez volt a Ferencváros történetének legjobb meccse, de...

Végre győzelem, hosszú-hosszú idő után hazai pályán!

Ez most a legfontosabb, mondhatjuk, hogy szolid, nyögvenyelős, kiszenvedett, nem érdekes most semmi más: megvan a három pont a Vasas ellen! Ez a meccs tényleg beleillik a tavasziak sorába, de most a győzelem volt a lényeg, ami remélem ad egy kis lendületet, innen csak feljebb vezet út.

A hétvégén a Vasas csapatát fogadjuk az Üllői úton, így most őket zaklattam kérdéseimmel! A többes számmal máris felhagyok, mivel a két blogíró közül csak Scab-bal, tudtam felvenni a kapcsolatot, így most az ő válaszait olvashatjátok. Szememre vethetné valaki, múlt héten miért nem volt interjú? A válasz egyszerű: a Haladás csapatának nincsenek aktív bloggerei, így nem volt kiket kérdezni! Térjünk rá a mostani fordulóra és a Vasas szerzőjének véleményére.

A Vasas volt a Ferencváros mellett az a magyar nb1-es csapat, aki kijutott az amerikai tornára. Az angyalföldiek azok, akiktől két nappal ezelőtt Beliczky Gergő a Fradihoz igazolt, valamint szintén a Vasas csapata az, ahonnan az FTC kivásárolta a mai napon két és fél évre aláíró Kulcsár Dávidot...

Nyakunkba szakadt a holtszezon, ezzel egy időben átigazolási pletykák árasztották el klubunk háza táját. Több illetékes nyilatkozatából is lehetett arra következtetni, hogy nagy mozgolódás lesz, nem is kellett csalódnunk (a mozgolódás mértékében legalábbis).

Távozó oldalon egyelőre csak pár név van, az érkezőn már szépen sorakoznak a strigulák. A posztban egyesével feldobjuk őket a boncasztalra, megnézzük ki, merre, hány méter, na meg persze hogy az érkezésük milyen következményeket vonhat maga után. Magyaros fiatalítás, vagy fiatalos magyarosítás?

Nem gondoltunk volna, hogy van lejjebb. Azonban a mai eredmény megcáfolja mindezt. Sorra döntjük meg a negatív rekordokat, a második forduló óta nem lőttünk gólt akcióból. Ma a hetedik fordulót játszottuk. Két pont, a megszerezhető huszonegyből. Ízlelgessük hát a kiesőhelyek egyikét, hiszen már csak egy apró karnyújtásnyira vagyunk tőlük. Nem érdekel semmiféle kifogás, nekem ennyi bőven elég volt. Szégyen.

Elolvasom »

Csapatunk holnap újra a Népstadionban (Puskás Ferenc stadion) játszik, nem is akármilyen ellenféllel szemben, a Vasas ellen. A régi időket idézik vissza ezzel a játékosok, de a hangulat és a játék, sőt a nézőszám sem lesz az, ami egykor volt. A stadiont bezárják, hogy korszerűsítsék, felújítsák és átalakítsák! Ez lesz az utolsó találkozó itt, kívánom, hogy méltó búcsút vegyen a két csapat ettől a helyszíntől.

Ha adott két halmaz, amely halmazokban tíz-tíz játékos van, akik nem különösebben akarnak támadni, akkor a két halmaz közös metszetét képező gólhalmaz hány elemet tartalmaz? Nem, nem talált. Marótinak köszönhetően nem 0 a végeredmény. Ez a meccs csak arra volt jó, hogy egy kicsit elemezzük a rögzített szituációknál kialakuló játékképet. Kattints és tanulj. Elolvasom »